Újévi szokások, hiedelmek

Miért hoz szerencsét a lencse, a disznó, a hal, a patkó, a négyle­velű lóhere és a kéményseprő?

Most kiderül.

Dr. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója szerint ezek a legismertebb szilveszteri és újévi szokások. Érdemes ezeket megismernünk!
Gazdagságot és bőséget hoz a lencse. Ha elsején fogyasztunk belőle, az év során soha nem ürül ki a pénztárcánk.
A szerencsénket a disznó kitúrja, ezért eszünk sült malacot, csülkös ételeket. A szárnyasokat viszont kerüljük ilyenkor, nehogy elkaparják vagy elszálljanak a szerencsénkkel.
A hal a folyó menti vidékeken, városokban szeren­csét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), másutt vi­szont elúsztathatja azt.
A pénzérméktől anyagi helyzetünk kedvező ala­kulását remélhetjük.
Szilveszter éjszaka az utolsó óraütésnél halmozzuk az érméket asztalra a lámpa alá.
A keresztet formáló, rontásűző négylevelű lóherét régen cipőbe tették vagy kabátba varrták a siker érdekében.
A patkó mágikus erejének feltételezések sze­rint két oka van: egyrészt a démoni lényeket szörnyű félelem fogja el a vas láttán, másrészt a lovat is varázserejű állatnak gondolták, így az ajtó­félfára szögezett patkó duplán véd az ártalmaktól.
A kéményseprő szinte maga a mágia, hiszen a korom, a seprű és a kémény mind-mind mágikus erővel hatnak a néphit szerint. Azzal, hogy látjuk, megérintjük vagy ha esetleg a seprűjéből is sikerül néhány szálat szerez­nünk, tulajdonképpen ebből a természetfölötti erőből szeretnénk nyerni egy keveset, hogy kívánságaink tel­jesülhessenek.

Forrás: www.napjaink.ca/2009/ cikkek/Napjaink_VIII_1_2.pdf

Az Újév idén hétvégére esik. Szilveszter napja csütörtök. Három éjszakás programot lehet tervezni az év legvidámabb ünnepére. Az első munkanap január 4., hétfő.
Tekintse meg programajánlatainkat!